↑ Tetejére

Készült: 2026. Január / Forrás: Osztrák Gazdasági Kamara

Kollektív szerződés a hotel- és vendéglátóiparban foglalkoztatott valamennyi munkavállaló részére

A szerződés létrejött egyrészről a Gasztronómiai Szakmai Szövetség és a Szállodaipari Szakmai Szövetség között (mindkettő: 1045 Bécs, Wiedner Hauptstraße 63), másrészről a vida szakszervezet (1020 Bécs, Johann-Böhm-Platz 1) és a GPA szakszervezet (Alfred-Dallinger-Platz 1) között.

I. Hatály

  1. Területi hatály: az Osztrák Köztársaság teljes területére.
  2. Szakmai hatály: minden olyan vállalkozásra, amely az Osztrák Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) turizmus és szabadidőgazdaság ágazatához (Bundessparte Tourismus und Freizeitwirtschaft) tartozik, és a Gasztronómiai Szakmai Szövetség (Fachverband Gastronomie) vagy a Szállodaipari Szakmai Szövetség (Fachverband Hotellerie) tagja.
  3. Személyi hatály: az ezen vállalkozásokban foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, tanulóra (Lehrling) és kötelező szakmai gyakorlatot teljesítőre (Pflichtpraktikant:in) kiterjed.
    A vezető állású alkalmazottak az AZG 1. § (2) bekezdés 8. pontja alapján a munkaidőre vonatkozó szabályok tekintetében nem tartoznak e kollektív szerződés hatálya alá.

II. Fogalmak

  1. Bérjogi értelemben vett túlórák: olyan többletmunkaórák, amelyek bérjogi szempontból 50% pótlékkal fizetendők.
  2. Kötelező szakmai gyakorlatosok (Pflichtpraktikant:innen): olyan személyek (pl. tanulók, hallgatók stb.), akik iskolai vagy képzési jogszabályok alapján kötelező szakmai gyakorlatot kötelesek teljesíteni.
  3. Szerződésben rögzített heti rendes munkaidő:
    • teljes munkaidőben: 40 óra,
    • részmunkaidőben: a szerződés szerinti heti munkaidő.

III. Szolgálati lap (Dienstzettel)

  1. A munkáltató az AVRAG 2. §-a (BGBl. Nr. 459/1993, módosítva: BGBl. I Nr. 11/2024) alapján köteles a munkaviszony megkezdése után haladéktalanul átadni a munkavállalónak a munkaszerződésből eredő lényeges jogokról és kötelezettségekről szóló írásbeli dokumentumot (szolgálati lap / Dienstzettel).
  2. A törvényi minimumkövetelményeknek megfelelő minta-szolgálati lapot a kollektív szerződés melléklete tartalmazza. Amennyiben olyan írásbeli munkaszerződés készül, amely a szolgálati lap minimumtartalmát magában foglalja, a szolgálati lap külön kiállítása nem szükséges.

IV. Munkaidő

  1. Amennyiben kollektív jogi normák vagy jogszabályok másként nem rendelkeznek, a heti rendes munkaidő 40 óra, amelyet a naptári héten öt napra kell felosztani. Ugyanezen feltételek mellett a napi rendes munkaidő teljes és részmunkaidő esetén is 8 óra.
  2. A rendes munkaidő beosztását és annak módosítását meg kell állapodni. A munkaidő egyoldalú módosítását az AZG 19c. § (2) bekezdése szerint legalább két héttel előre közölni kell a munkavállalóval.
  3. A munkaidő kezdetét és végét, a szünetek időtartamát és helyét, valamint a heti pihenőidő rendjét a munkáltatónak a munkavállalók számára könnyen hozzáférhető helyen (írásban vagy elektronikusan) legalább két héttel előre közzé kell tennie. Ezt követően módosítás csak a munkavállalóval egyetértésben lehetséges.
  4. A napi munkaidő megszakítható. Munkaidő-megszakításnak kizárólag azok az időszakok minősülnek, amelyek alatt a munkavállaló nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni a munkahelyen.

    Alapszabály: egy munkanapon a munkaidő legfeljebb egyszer szakítható meg.

    Indokolt esetben két megszakítás is megállapodható:

    1. AZG 12. § (2b) 1. pont szerinti vállalkozásokban,
    2. AZG 12. § (2b) 2. pont szerinti vállalkozásokban. A fiatalok (tanulók és gyakornokok), valamint az eseti foglalkoztatottak (ASVG 33. § (3) szerinti értelemben) a többletszemélyzet-szükséglet megállapításánál nem vehetők figyelembe,
    3. kisvállalkozásokban, ahol kevesebb mint három, a családhoz nem tartozó munkavállaló dolgozik.
  5. Az átlagos heti munkaidő egy gördülő 26 hetes időszakon belül nem haladhatja meg a 48 órát (AZG 9. § (4)).

V. A rendes munkaidő munkaidőkeretben történő elszámolása (Durchrechnung)

1. Feltételek

A munkaidőkeretes elszámolás csak akkor érvényes, ha a keret kezdetét, időtartamát és végét minden munkavállalóval írásban rögzítik. Üzemi tanács (Betriebsrat) esetén ezt üzemi megállapodásban kell szabályozni.

Átmeneti rendelkezés:

A 2024.10.31-én folyamatban lévő munkaidőkeretet a hotel- és vendéglátóipari munkások kollektív szerződése (2019. május 1-i állapot), illetve a hotel- és vendéglátóipari alkalmazottak kollektív szerződése (2019. május 1-i állapot) alapján kell kezelni.

2. Munkaidőkeret hossza

3. Heti munkaidő növelése egyes hetekben

A munkaidőkeret egyes heteiben a szerződés szerinti heti rendes munkaidő az alábbiak szerint növelhető, ha a keret teljes időszakában az átlag nem haladja meg a szerződés szerinti heti rendes munkaidőt:

4. Napi rendes munkaidő maximuma

A munkaidőkereten belül a napi rendes munkaidő teljes- és részmunkaidőben is legfeljebb 9 óra.

5. Munkaidőkereten túli munka (túlóra) elszámolása

A munkaidőkeretben elszámolható órákon felüli munkavégzés (azaz ami a 3. pont a), b) alpontján és a 4. ponton túlmutat) bérjogi értelemben pótlékköteles túlórának minősül. Az ellentételezés módját (pénz vagy más forma) a munkáltató és a munkavállaló írásban állapítja meg. Írásbeli megállapodás hiányában a kifizetés pénzben történik. Egyebekben a X. szakasz az irányadó.

6. Eltérő heti beosztás, pihenőnapok

A heti rendes munkaidő a IV. fejezet 1. pontjától eltérően a munkaidőkeret egyes heteiben úgy is felosztható, hogy csak a jogszabály szerinti 36 órás heti pihenő maradjon biztosítva, amelynek egy teljes naptári napot is tartalmaznia kell. Átlagosan azonban a munkaidőkeretben szereplő minden naptári hétre legalább két munkamentes napot kell biztosítani (26 hetes keretnél ez 52 munkamentes nap).

Ha ez nem teljesül, minden hiányzó munkamentes nap után a szerződés szerinti heti rendes munkaidő egyötödének 50%-a jár pótlékként (teljes munkaidő esetén: 40/5*0,5). Az ellentételezés módját írásban kell rögzíteni; megállapodás hiányában pénzben jár. Pénzbeli kifizetés esetén legkésőbb a munkaidőkeret lejártát követő második bér-/fizetési elszámolással kell kifizetni.

7. Díjazás a keret alatt

A munkaidőkeret időtartama alatt a bér/fizetés a szerződés szerinti heti rendes munkaidő mértékére jár.

8. Havi kimutatás

Minden naptári hónap végén a munkavállaló részére két héten belül rendelkezésre kell bocsátani az időegyenleg (időtöbblet/hiány) kimutatását (írásban vagy elektronikusan). Üzemi tanács fennállása esetén annak kérésére betekintést kell biztosítani.

9. Záróegyenleg a keret végén

A munkaidőkeret végén a szerződés szerinti heti rendes munkaidő átlagát meghaladó órák összesített egyenlegét két héten belül rendelkezésre kell bocsátani (írásban vagy elektronikusan). Ezeket bérjogi értelemben 50% pótlékkal fizetendő túlóraként kell feltüntetni.

Az ellentételezés módját írásban kell rögzíteni; megállapodás hiányában pénzben jár. Pénzbeli kifizetés esetén a kifizetés legkésőbb a munkaidőkeret lejártát követő második bér-/fizetési elszámolással esedékes. Egyebekben a X. szakasz az irányadó.

10. A munkaidőkeret idő előtti lezárása

A folyamatban lévő munkaidőkeret idő előtt véget ér:

A b) pont nem alkalmazandó, ha a munkaszerződésben előre konkrét, meghatározott időponthoz kötött munkaidő-csökkentések vagy -növelések szerepelnek. Ebben az esetben a 6. pont szerinti hiányzó munkamentes napok utáni ellentételezés mértékét annak a szerződés szerinti heti rendes munkaidőnek az alapján kell számítani, amely időszakban a munkamentes napokat nem biztosították.

VI. Pihenőidő

  1. A napi munkaidő befejezése után a munkavállalók részére legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani.
  2. Ez a megszakítás nélküli pihenőidő 10 órára lerövidíthető, amennyiben a rövidítést 10 naptári napon belül egy másik napi vagy heti pihenőidő megfelelő meghosszabbításával kiegyenlítik. Ezen túlmenően az AZG 12. § (2) a és b, valamint 12. § (2c) rendelkezései irányadók.

    Alkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók esetén: ha a munkaidő fentiek szerinti rövidítésének kiegyenlítése nem lehetséges, 100%-os bérpótlékot kell figyelembe venni. A pihenőidőre való jogosultság ettől függetlenül teljes mértékben fennmarad.

  3. Minden munkavállalónak rendszeres időközönként, hetente legalább 36 óra heti pihenőidőt (heti pihenő / hétvégi pihenő) kell biztosítani. Amennyiben a munkavállalót a heti pihenőideje alatt foglalkoztatják, pótpihenő (helyettesítő pihenőidő) illeti meg.
  4. A rendszeres heti pihenőidő a munkavállaló elidegeníthetetlen joga. Csak akkor halasztható el, ha ezt egy üzemileg elháríthatatlan, előre nem látható esemény teszi szükségessé.

VII. Összefüggő szabadidő

  1. A munkavállalók munkaidő-beosztását úgy kell kialakítani, hogy egy naptári éven belül legalább 12 vasárnap szabad legyen. Ezeknek a szabad vasárnapoknak vagy a közvetlenül megelőző szombattal, vagy a közvetlenül követő hétfővel kell összefüggniük.
  2. Az 1. pont rendelkezése nem alkalmazandó:
    • olyan üzemekben, ahol naptári hétenként egy rögzített zárónap van, feltéve, hogy ezen a zárónapon a munkavállalók nem végeznek rendszeresen munkát;
    • olyan üzemekben, ahol naptári hétenként több rögzített zárónap van, feltéve, hogy ezeken a napokon nem történik munkavégzés. Az a) ponttal analóg módon egy zárónapon kivételesen munkavégzés megengedett;
    • azon munkavállalók esetében, akik
      1. szerződés szerint legalább egy rögzített szabad naptári nappal rendelkeznek hetente, vagy
      2. munkavégzésük kizárólag hétvégén vagy hétvégéhez kapcsolódva történik, vagy
      3. legfeljebb kilenc hónapra szóló határozott idejű munkaszerződéssel rendelkeznek.
  3. A 2. pont a) alpontja szerinti üzemekben, illetve azon munkavállalók esetében, akik szerződés szerint hetente egy rögzített szabad naptári nappal rendelkeznek, a következő szabály alkalmazandó:

    A munkaidő-beosztást úgy kell kialakítani, hogy a naptári év során a szabad nap legalább 12 alkalommal egy további szabad naptári nappal összefüggésben kerüljön kiadásra.

  4. Amennyiben a vállalkozás a vendégek számára nyújtott szolgáltatásait korlátozza (például ideiglenes zárónapok bevezetésével), vagy a vállalkozás, illetve annak egyes részlegei bezárásra kerülnek, az érintett munkavállalók esetében eltérhetnek az 1. pont rendelkezéseitől.
  5. Ha a munkaviszony egy naptári éven belül kezdődik vagy szűnik meg, biztosítani kell, hogy az arányos rész szerinti szabad napok az 1. pont, illetve a 3. pont szerint kiadásra kerüljenek.
  6. Az 1. pont szerinti szabad vasárnapok, illetve a 3. pont szerinti szabad napok számába legfeljebb 3 vasárnap vagy szabad nap számítható be, ha azok szabadság idejére esnek, továbbá beszámítanak azok a vasárnapok vagy szabad napok is, amelyek gyógykezelés (kúra) időtartamára esnek.
  7. Azok a szolgálatok, amelyek pénteken kezdődnek és szombaton érnek véget, nem sértik az 1. pont szerinti munkaszüneti hétvégét. Ugyanez érvényes azokra a szolgálatokra is, amelyek hétfőn 16:00 óra előtt nem kezdődnek. A 3. pont rendelkezéseit ennek megfelelően kell alkalmazni.
  8. A 2024. naptári évben legalább két szabad hétvégét, illetve összefüggő szabad napot kell biztosítani.

VIII. Fiatalkorúak foglalkoztatása

  1. A napi munkaidő befejezése után a fiatalkorú munkavállalók részére legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani.
  2. A fiatalkorúak a KJBG 18. § (3) bekezdése alapján csak minden második vasárnap foglalkoztathatók.
  3. A 2. ponttól eltérően, a KJBG 18. § (3a) bekezdése szerint a fiatalkorúak – figyelembe véve a tanfolyami vagy szezonális szakiskola látogatásának időszakára eső vasárnapok felét – egy naptári évben legfeljebb 18 vasárnapon foglalkoztathatók, de egymást követően legfeljebb három vasárnapon.
  4. A kötelező szakmai gyakorlatosok (Pflichtpraktikant:innen) és a nyári munkát végző fiatalok (Ferialarbeitnehmer:innen) szintén legfeljebb három egymást követő vasárnapon foglalkoztathatók. A nyári gyakorlat időszakára eső vasárnapok legalább felének szabadnak kell lennie.
  5. Amennyiben egy fiatalkorú foglalkoztatása egy naptári év során kezdődik vagy ér véget, az adott „csonka évben” ledolgozható vasárnapok számát az adott év munkahétjeinek arányában kell megállapítani. Ha a számítás nem ad ki teljes napot, akkor 0,499-ig lefelé, 0,5-től felfelé kell kerekíteni.
  6. A tanulószerződéses jogviszony első tanévének első nyolc hetében a fiatalkorúakat vasárnap nem szabad foglalkoztatni. Ez nem alkalmazandó a tanulmányi idők beszámítása esetén, tanulószerződés-váltáskor, illetve olyan üzemekben, ahol naptári hetenként legalább két egymást követő zárónap van.
  7. A munkáltató köteles a illetékes munkaügyi felügyeletet (Arbeitsinspektorat) bejelenteni minden olyan fiatalkorúról, akit a 3. és 4. pont szerint egymást követő vasárnapokon kíván foglalkoztatni.

    A bejelentést legkésőbb két héttel a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni, és annak tartalmaznia kell az egymást követő vasárnapokra vonatkozó pontos időszakot. A bejelentési időszak további vasárnapjai esetében elegendő jelezni, hogy a fiatalkorú azokon a napokon nem kerül foglalkoztatásra.

  8. Munkaidőkeret fiatalkorúaknál:
    A fiatalkorúakra a gyermekek és fiatalkorúak foglalkoztatásáról szóló szövetségi törvény (KJBG 1987, BGBl. 599/1987, módosítva: BGBl. I Nr. 58/2022) rendelkezései irányadók.

    Megállapodás köthető arról, hogy a heti rendes munkaidő két hetes munkaidőkereten belül eltérően kerüljön elosztásra (KJBG 11. § (2a) bekezdés). Üzemi tanács megléte esetén ezt üzemi megállapodásban kell rögzíteni.

IX. Szakmai vizsga bónusz (Lehrabschlussbonus)

Amennyiben a munkáltató egy tanuló után a BAG 19c. §-a szerinti támogatásban részesül, és a tanuló a szakmai záróvizsgát (LAP) első alkalommal jó vagy kitűnő eredménnyel teljesíti, a tanulót egyszeri pénzbeli jutalom illeti meg.

A bónuszt a szakmai záróvizsgát követő első bér- vagy fizetéskifizetéssel együtt kell folyósítani. Amennyiben a Szövetségi Szakképzési Tanács (Bundesberufsbildungsbeirat) a BAG 19c. § szerinti támogatási irányelvet módosítja vagy megszünteti, a bónuszra való jogosultság megszűnik.

X. Túlóra

  1. A túlórában végzett munkát a normál órabér és a túlórapótlék együttesével kell díjazni.
  2. A normál órabér a teljes munkaidős bruttó havi bér/fizetés 1/173-ad része.
  3. A túlórapótlék mértéke a normál órabér 50%-a.
  4. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a túlórák pénzben kerülnek kifizetésre.
  5. A túlórák elszámolását és kifizetését a túlóra teljesítését követő következő naptári hónap bér- vagy fizetéselszámolásával kell elvégezni.
  6. Amennyiben munkaidőkeret (Durchrechnung) van érvényben, az elszámolásra és kifizetésre az arra vonatkozó szabályok alkalmazandók, egyébként az 5. pont rendelkezései irányadók.
  7. A túlórára vonatkozó bérigény elévül, ha azt a munkavállaló, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a bér- vagy fizetéselszámolás lezárásától számított négy hónapon belül nem érvényesíti írásban a munkáltatónál vagy annak képviselőjénél.
  8. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a négy hónapos elévülési határidő a munkaidőkeret lezárását követő elszámolással és kifizetéssel kezdődik, feltéve, hogy az órák elszámolását a V. fejezet 9. pontja szerint a munkavállaló megkapta (írásban vagy elektronikusan).

XI. Részmunkaidő és többletmunka

  1. Részmunkaidős foglalkoztatásról akkor beszélünk, ha a szerződésben rögzített heti munkaidő átlagosan nem éri el a törvényes rendes munkaidőt (AZG 19d. §).
  2. A többletmunkaórák (Mehrarbeit) után a munkavállalót 25% pótlék illeti meg. A pótlék nem jár, ha a többletmunkaórákat 1:1 arányú szabadidővel kiegyenlítik az adott naptári negyedéven vagy egy másik, legfeljebb három hónapos elszámolási időszakon belül.
  3. Ha a munkavállalóval munkaidőkeretes elszámolás kerül megállapításra (V. fejezet 1. pont), akkor a munkaidőkeret végéig ki nem egyenlített órák pótlékköteles túlórának minősülnek. A munkaidőkereten kívüli órák szintén túlórának számítanak (II. fejezet 1. pont).
  4. A kifizetés munkaidőkeret fennállása esetén a V. fejezet 5. és 9. pontjának megfelelően történik.
  5. A munkaidő mértékének emelése részmunkaidő esetén

    Az a részmunkaidős munkavállaló, aki egy munkaidőkeret végén átlagosan legalább 20%-kal túllépte a szerződés szerinti heti munkaidőt, jogosult kérni a heti rendes munkaidő emelését a túllépés mértékével megegyező százalékban (egész órára felfelé kerekítve).

    A kérelmet legkésőbb a munkaidő-egyenleg kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül írásban kell benyújtani a munkáltatónak. Az emelt munkaidő a túllépést tartalmazó munkaidőkeretet követő második munkaidőkeret kezdetével lép hatályba. A munkáltató a kérelmet üzemi okokból elutasíthatja.

    Munkaidőkeret nélküli munkaviszony esetén ugyanez a szabály alkalmazandó, azzal az eltéréssel, hogy a megfigyelési időszak 6 hónap, amely a munkaviszony kezdetével indul.

    Ez a jogosultság nem illeti meg a legfeljebb 9 hónapra határozott időre foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalókat, valamint az ápolási, képzési és szülői részmunkaidőben dolgozókat.

XV. Éjszakai munkavégzés pótléka

A 0:00 és 6:00 óra közötti munkavégzésért a munkavállalókat az elvégzett munka időtartamától függően időarányosan megállapított, átalány jellegű éjszakai pótlék illeti meg.

Az éjszakai pótlék pontos összegét a mindenkor hatályos bér- és fizetési megállapodások határozzák meg. A kifizetés a következő havi bér- vagy fizetéselszámolással történik.

XVI. Bér- és fizetésemelés hosszabb üzemi munkaviszony esetén

A hosszabb ideje ugyanazon munkáltatónál végzett munka elismeréseként a kollektív szerződés szerinti minimálbér / minimumfizetés meghatározott szolgálati idő után emelkedik.

1. Emelés mértéke tartományonként (megszakítás nélküli munkaviszony, a tanulóidő beszámít)

Alsó-Ausztria, Stájerország, Karintia, Salzburg – munkások:

Tirol, Felső-Ausztria, Vorarlberg – munkások:

Bécs, Burgenland – munkások, valamint országosan az alkalmazottak:

2. Különös szabályok

Alsó-Ausztriában, Stájerországban és Tirolban a pusztán tanulóidő (beleértve a kötelező továbbfoglalkoztatási időt) önmagában nem alapoz meg automatikus bérnövekedést. Az emelt béreket tartományonként eltérő kerekítési szabályok szerint kell megállapítani.

A jogosultsági idő nem szakad meg például ideiglenes üzemszünet, szezonális megszakítás vagy legfeljebb összesen 365 nap igazolt megszakítás esetén. Szezonüzemeknél egy szezon legalább 13 megszakítás nélküli hét esetén fél évnek számít.

Ugyanazon vállalat más belföldi egységeinél, e kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkaviszonyok szintén beszámítanak.

Ha a munkaviszony nem a hónap első napján kezdődik, a bér- vagy fizetésemelés először abban a hónapban esedékes, amely a jogosultsági idő elérését követi.

Érvényes 2025. május 1-jétől

A kollektív szerződés új bér- és fizetési rendszere 2025. május 1-jével lép hatályba. A bértáblák a bér- és foglalkoztatási csoportok, valamint a bérfokozatok szerint tagolódnak.

A besorolás a munkavállaló képzettsége, tevékenysége, valamint az elismerhető előzetes szolgálati idők és ágazati tapasztalat alapján történik (XIII. fejezet).

A bérfokozatba lépés ötévente történik:

A rendszerbe történő átállás során a már meglévő alapbérek nem csökkenhetnek.

Átmeneti szabály:
Azok a munkások, akik 2025.04.30-án már legalább 20 év megszakítás nélküli munkaviszonnyal rendelkeztek a régi rendszer szerint, továbbra is abban a rendszerben maradnak.

XVII. Munkaeszközök, munkaruházat

  1. A szakácstanulók részére a munkavégzéshez szükséges kéziszerszámokat (kés, paletta, kenőlapát, húsvilla) a munkáltatónak díjmentesen kell biztosítania.
  2. Amennyiben a munkáltató olyan különleges munkaruhát ír elő, amely túlmutat az általánosan elfogadott szakmai öltözéken, és amelyet más üzemekben nem szokás használni, úgy a munkaruha biztosításának költségei a munkáltatót terhelik.

XVIII. Szabadság és ápolási szabadság

  1. Minden munkavállalót megilleti a szabadság és az ápolási szabadság az osztrák szabadságtörvény (UrlG) hatályos rendelkezései szerint.
  2. Azoknál a munkavállalóknál, akik vasárnap is dolgoznak, a szabadság számítása során a vasárnap munkanapnak (Werktag) minősül, és helyette a heti pihenőnap számít szabadnapnak.
  3. A törvény által elismert ünnepnapok szabadság vagy ápolási szabadság ideje alatt nem számítanak bele a szabadságnapokba.

XIX. Szülői és gondozási szabadság beszámítása

  1. A 2019. május 1-je után kezdődő, az anyasági (MSchG) vagy apasági/szülői szabadság (VKG) keretében igénybe vett karenciák összesen legfeljebb 24 hónapig beszámítanak a szolgálati időhöz kötött jogosultságokba.
  2. Azon gyermekek esetében, akik 2019. augusztus 1. után születtek, a szülői szabadság teljes időtartama maradéktalanul beszámít minden szolgálati időhöz kötött jogosultságba.
  3. A 2019. május 1-je után kezdődő, gondozási szabadság (Pflegekarenz) ideje legfeljebb 3 hónapig számítható be.
  4. A közeli hozzátartozók életvégi kísérése, illetve súlyosan beteg gyermekek ápolása céljából igénybe vett távollét legfeljebb 6 hónapig számítható be.

XX. Különjuttatások – szabadságpénz és karácsonyi pénz

1. Jogosultság

Az alkalmazottakat évente szabadságpénz és karácsonyi pénz illeti meg. A munkások jogosultsága a munkaviszony kezdetének időpontjától és annak időtartamától függ.

Alkalmi foglalkoztatottak nem jogosultak szabadság- és karácsonyi pénzre.

2. Számítási alap

A különjuttatások alapja a kifizetés esedékességének hónapjában járó tényleges bér/fizetés a szerződés szerinti munkaidő alapján. All-in szerződés esetén az all-in juttatás képezi az alapot.

Az éjszakai pótlék és az idegennyelvi pótlék átlagértéke beszámít, a hatályos szabályok szerint (2025-től az utolsó 13 hét átlaga).

Túlóraátalányok és konkrét túlórák ellenértéke nem képezik a számítás alapját.

3. Esedékesség

Későbbi belépés esetén a különjuttatások időarányosan (aliquot) járnak, és a belépés időpontjától függően kerülnek kifizetésre.

4. Részjogosultság és kilépés

Azok a munkavállalók, akik nem dolgoznak teljes naptári évet, az időarányos részre jogosultak. Munkaviszony megszűnésekor az elszámolás a végelszámolással együtt történik.

Jogosulatlan elbocsátás vagy jogellenes kilépés esetén a különjuttatásokra való jogosultság elveszhet, és az előlegként kifizetett összegek levonhatók.

XXI. Munkavégzés ünnepnapokon

  1. Amennyiben törvényileg elismert ünnepnapon – akkor is, ha az vasárnapra esik – munkavégzés történik, az adott napon dolgozó munkavállalót ünnepnapi munkavégzési díjazás illeti meg az ARG 9. § (5) bekezdése szerint.

    Teljes munkaidő esetén az ünnepnapi munkadíj óránként a megállapított havi bér 1/173-ad része. Részmunkaidő esetén az összeg a munkaidő arányában kerül kiszámításra (havi bér / havi munkaórák = órabér).

  2. Az ünnepnapi munkavégzési díjazás helyett megfelelő mértékű szabadidő is megállapítható (ARG 7. § (6) bekezdés).
  3. Amennyiben a munkáltató a munkarendben olyan szolgálatmentes napokat (nem tartalmaz rendes munkaidőt) jelöl ki, amelyek egy naptári évben hatnál több alkalommal esnek ünnepnapra, a 7. alkalomtól kezdődően a munkavállalót minden ilyen ünnepnap után egy további szabadnap illeti meg.

    Ünnepnapi munkavégzés csak akkor rendelhető el, ha a munkavállaló figyelemre méltó érdekei (például gondozási kötelezettségek) ezt nem zárják ki.

    Minden olyan további szabadnap után, amelyet a munkaviszony végéig nem lehetett igénybe venni, kártalanításként a megszűnés hónapjára járó havi bér/fizetés 1/22-ed része fizetendő ki. Az igények elévülésére a XII. fejezet 4. pontja irányadó.

    Ez a szabály nem alkalmazandó azokra az ünnepnapokra, amikor az üzem zárva tart, és azon a napon nem történik munkavégzés.

    Nem vonatkozik továbbá azokra a munkavállalókra:

    • akiknek szerződés szerint heti legalább egy fix szabadnapjuk van;
    • akik kizárólag hétvégén vagy hétvégéhez kapcsolódva dolgoznak;
    • akik legfeljebb 9 hónapra szóló határozott idejű szerződéssel rendelkeznek;
    • akik kizárólag ünnepnapokon végeznek munkát.

XXII. Bérfizetés munkaképtelenség esetén

  1. Betegség, baleset, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti munkaképtelenség esetén a munkavállalót megillető jogokra az Entgeltfortzahlungsgesetz (EFZG) és az Angestelltengesetz (AngG) rendelkezései irányadók.
  2. Egyéb igazolt távolléti okok esetén a munkavállalót teljes bér/fizetés illeti meg, különösen az alábbi esetekben:
    • Szülők, házastárs/élettárs, bejegyzett élettárs, valamint gyermekek (ideértve nevelt és örökbefogadott gyermekeket) halála esetén – ha közös háztartásban éltek: 2 nap
    • Saját házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése: 2 nap
    • Szülők vagy gyermekek temetésén való részvétel (nem közös háztartás esetén), valamint testvérek és após/anyós temetése: 1 nap
    • Házastárs/élettárs szülése: 1 nap
    • Gyermek házasságkötése: 1 nap
    • „B” kategóriás jogosítvány első sikeres vizsgája: 1 nap
    • Lakásköltözés saját bútorral: legfeljebb 1 nap

    Egyéb esetekben az ABGB 1154b. § (5) bekezdése, illetve az AngG 8. § (3) bekezdése irányadó.

XXIII. Elismerés hosszú szolgálati idő esetén (jubileumi juttatás)

  1. A munkavállalót hosszú, megszakítás nélküli munkaviszony esetén jubileumi juttatás illeti meg az alábbiak szerint (a tanulóidő beszámít):
    • 10 év után: 1 havi bér/fizetés
    • 15 év után: 1,5 havi bér/fizetés
    • 25 év után: 2 havi bér/fizetés
    • 35 év után: 2,5 havi bér/fizetés
    • 40 év után: 3 havi bér/fizetés
    • 45 év után: 4 havi bér/fizetés
  2. A jubileumi juttatás alapja az igény keletkezésének napján érvényes kollektív szerződés szerinti minimális havi bér/fizetés. A kifizetésnek legkésőbb a következő havi bérfizetéssel meg kell történnie.
  3. A munkáltató által önkéntesen vagy üzemi megállapodás alapján fizetett jubileumi juttatások beszámíthatók a kollektív szerződés szerinti juttatásba. A korábban megállapított, magasabb összegű juttatások változatlanul fennmaradnak.
  4. A szolgálati idők számításánál:
    • a 2024.10.31-ig megszerzett idők a korábbi kollektív szerződések szerint maradnak érvényben;
    • 2024.11.01-től az azonos munkáltatónál szerzett, legfeljebb 12 hónapos megszakításokkal rendelkező időszakok összeadódnak.
  5. A munkavállaló kérésére és amennyiben ez üzemi szempontból lehetséges, a jubileumi juttatás fizetett jubileumi szabadsággá alakítható át, teljes egészében vagy részben.
  6. A jubileumi szabadság mértéke:
    • 5 napos munkahét esetén 1 havi bér = 22 munkanap;
    • eltérő munkarend esetén a heti munkanapok × 4,33, egész napra felfelé kerekítve;
    • változó munkarend esetén az utolsó 12 hónap átlaga az irányadó.

    A jubileumi szabadságot az esedékességtől számított 12 hónapon belül kell felhasználni. A fel nem használt napokat pénzben kell megváltani.

    A jubileumi szabadság ideje alatt a munkavállalót a folyamatos bér illeti meg, jutalmak, prémiumok és túlórák figyelembevétele nélkül. Betegállomány a jubileumi szabadságot megszakítja.

XXIV. Edények és poharak eltörése

Amennyiben edények vagy poharak eltörése a munkavállaló gondatlanságából következik be, a munkáltató jogosult a beszerzési önköltség 50%-áról számlát kiállítani.

Ha a munkavállaló a számla kézhezvételétől számított 14 napon belül nem emel írásban kifogást, a számla összege a munkabérből levonható.

XXV. Próbahónap, határozott idejű szerződés, felmondás

1. Próbahónap

A munkaviszony első hónapja minden munkavállaló esetében próbahónapnak minősül az ABGB 1158. § (2) bekezdése, illetve az AngG 19. § (2) bekezdése alapján.

A próbahónap nem alkalmazandó, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

Alkalmi foglalkoztatás esetén a próbahónap nem szűnik meg. A próbahónap elmaradását vagy az arról való lemondást írásban kell rögzíteni a munkaszerződésben vagy a szolgálati igazolásban.

2. Felmondás

A próbahónap lejártát vagy elmaradását követően a munkaviszony a mindenkor hatályos felmondási határidők betartásával a hónap 15. vagy utolsó napjára mondható fel.

Határozott idejű munkaszerződések esetén:

3. Álláskeresési szabadnapok

Munkavállalói felmondás esetén:

A munkavállaló kérésére a felmondási idő alatt álláskeresési célú szabadidő jár, összesen a heti rendes munkaidő kétötödének megfelelő mértékben.

Munkáltatói felmondás esetén:

Az ABGB 1160. §-a, illetve az AngG 22. §-a irányadó.

XXVI. Öltözők

  1. A munkáltató köteles a munkavállalók részére megfelelő öltözőhelyiségeket biztosítani a munkavédelmi jogszabályok szerint.
  2. Az öltözési idő munkaidőnek minősül, amennyiben szolgálathoz szükséges ruházat cseréjéről van szó. A munkavállalók kötelesek ügyelni arra, hogy ez az idő szolgálatonként összesen ne haladja meg a 10 percet.

    Ha a munkavállaló szállása az üzemben vagy annak közvetlen közelében található, az öltözési idő nem számít munkaidőnek.

XXVII. Kauciók

Kaució kizárólag a Kaucióvédelmi törvény (BGBl. Nr. 229/1937) rendelkezéseinek megfelelően kérhető és adható.

XXVIII. Utazási költségek vasár- és ünnepnapokon

Amennyiben alkalmazotti jogviszonyban álló munkavállaló vasárnap vagy ünnepnap dolgozik, és emiatt igazoltan többletköltsége keletkezik a tömegközlekedés igénybevételével, úgy jogosult költségtérítésre legfeljebb a helyben szokásos két darab tömegközlekedési jegy árának megfelelő összegig.

XXIX. Különmegállapodások

A munkáltató és a munkavállaló közötti különmegállapodások kizárólag akkor érvényesek, ha azok a munkavállaló számára kedvezőbbek, és nem ütköznek a kollektív szerződés rendelkezéseibe.

XXX. Egyeztetési (békéltetési) záradék

1. Hatály

Amennyiben vita merül fel e kollektív szerződés értelmezésével, illetve egy munkavállaló 5 fokozatú bér-/fizetési csoportba történő besorolásával kapcsolatban, a döntés meghozatala érdekében békéltető testülethez kell fordulni.

2. A békéltető testület

Összetétel:

A békéltető testület 4 tagból áll, akiket minden egyes ügyben külön kell kijelölni:
– 2 fő a Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) Gasztronómiai, illetve Szállodaipari Szakmai Szövetségeinek képviseletében
– 2 fő a vida szakszervezet, illetve a GPA szakszervezet (Osztrák Szakszervezeti Szövetség) képviseletében

Tagok:

A testület tagjai a Gazdasági Kamara, illetve a tartományi kamarák, valamint a vida vagy GPA szakszervezetek alkalmazottai vagy tisztségviselői lehetnek. Esetenként egy szakértő is bevonható, szavazati jog nélkül.

3. Eljárás

A besorolással kapcsolatos békéltetési kérelmet az érintett munkavállalónak ajánlott levélben kell benyújtania a Gazdasági Kamara Gasztronómiai vagy Szállodaipari Szakmai Szövetségéhez, illetve a vida vagy GPA szakszervezethez.

A kollektív szerződés értelmezésével kapcsolatos kérelmek kizárólag a kollektív szerződést kötő felek által nyújthatók be.

4. A képviselők jelölése

A békéltetésben részt vevő felek mindegyike két-két képviselőt jelöl.

A jelölés során – amennyiben ez a gyors ügyintézést nem akadályozza – törekedni kell arra, hogy legalább egy kamarai és egy szakszervezeti képviselő abból a szövetségi tartományból érkezzen, ahol a munkáltató székhelye vagy a kérelmező lakóhelye található (amennyiben az Ausztriában van).

5. Elnöklés

A Gazdasági Kamara Gasztronómiai, illetve Szállodaipari Szakmai Szövetségei jelölik ki a békéltető testület elnökét, aki megszervezi az egyeztetés helyét és időpontját, valamint vezeti a tárgyalást.

6. Döntések

Egyhangúság:

A békéltető testület döntéseit egyhangúlag hozza meg, minden képviselő egy szavazattal rendelkezik.

Jegyzőkönyv:

A döntéseket eredményjegyzőkönyvben kell rögzíteni, amely tartalmazza, hogy született-e egyhangú megállapodás, vagy nem jött létre megegyezés.

Megegyezés esetén annak lényeges pontjait a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet minden képviselőnek és a feleknek alá kell írni, majd 6 héten belül meg kell küldeni számukra.

7. A békéltetés költségei

A békéltetés költségeit minden fél saját maga viseli.

8. Közzététel

A kollektív szerződés értelmezésére vonatkozó, egyhangú döntéseket közzéteszik, illetve a szerződésben hivatalosan rögzítik. A besorolási döntéseket adatvédelmi okokból nem hozzák nyilvánosságra, csak az érintett felek kapnak róla tájékoztatást.

9. Bírósági eljárás

Bírósági kereset csak akkor nyújtható be, ha a békéltető testület döntése jegyzőkönyvben rögzítésre került, vagy ha a békéltetés kezdeményezésétől számított 12 hét eredménytelenül eltelt.

10. Elévülés és jogvesztés felfüggesztése

A békéltetési kérelem benyújtása felfüggeszti az elévülési és jogvesztési határidőket az érintett kollektív szerződéses igények tekintetében.

XXXI. A szerződés időtartama / felmondás

Jelen kollektív szerződés 2024. november 1-jén lép hatályba. A szerződés két hónapos felmondási idővel felmondható.

XXXII. Záró rendelkezések

E kollektív szerződés hatálybalépésével minden korábban hatályos, országos és tartományi szintű kollektív szerződés hatályát veszti.

Kivételt képeznek:

Kelt: Bécs, 2024. november 26.